A zöldségfogyasztás objektív egészségvédő hatásai
A stroke, a 2-es típusú cukorbetegség és a nyelőcsőrák kockázatát is csökkenti a zöldségek fogyasztása.
Paprika
A burgonyafélékhez tartozó egyéves növény Brazíliából származik. A közép- és dél-amerikai indiánok már ősidők óta termesztik, míg Európában csak az Újvilág felfedezéskor került be. Hazánkba a törökök közvetítésével érkezett, ezután terjedt el elsősorban a bolgár kertészek munkája révén, mint étkezési ”zöld” paprika. Étkezési paprika fajtáink a hazai ízlésnek megfelelően sárgásfehérek, színüket feldolgozás után is megtartják. A magyarországi paprikanemesítés sikerességét mutatja, hogy az évek alatt világhírre tett szert, hazánkban pedig az egyik legnagyobb mennyiségben fogyasztott zöldség.
Szent-Györgyi Albert az 1930-as években a Szeged környékén termesztett paprikából nyerte ki először C- vitamint (más néven aszkorbinsav), melynek felfedezését Nobel-díjjal ismerte el a tudóstársadalom. Táplálkozási jelentőségét a nagy biológiai érték adja, egy darab zöldpaprika elfogyasztásával pótolhatjuk egész napi C-vitamin-igényünket.
Tudj meg többet róla
Kapcsolódó receptek
A zöldpaprika a paradicsom mellett másik legfontosabb zöldségfajtánk.
50-60 gramm zöldpaprika elfogyasztása fedezi egész napi C-vitamin-igényünket. A színes húsú paprikák általában némileg több vitamint tartalmaznak. A paprika a főzéssel ellentétben savanyítás során is megőrzi vitamintartalmának jelentős részét.
Tápérték 100 g paprikában
Fehérje
1,2 g
Szénhidrát
3 g
C-vitamin
120 mg
Energia (kalória)
20