30 szept Összefügghetnek-e az étrendek a bőrbetegségekkel?
Egy genetikai alapú vizsgálat szerint a kalóriamegszorítás enyhén növelheti bizonyos gyulladásos bőrbetegségek kockázatát.
A gyulladásos bőrbetegségek – mint az akné, a pikkelysömör, az atópiás dermatitis vagy az arthritis psoriatica – világszerte milliókat érintenek, és nemcsak testi, hanem lelki terhet is jelentenek. Bár az orvostudomány az elmúlt években sokat fejlődött, a krónikus lefolyás és a tünetek visszatérése továbbra is gyakori, ezért egyre nagyobb figyelem irányul az életmódbeli tényezőkre, köztük a táplálkozásra. A vegetáriánus, a gluténmentes és az alacsony kalóriatartalmú étrendek az utóbbi időben különösen népszerűek lettek, ám eddig nem volt világos, milyen hatással lehetnek a bőr egészségére.
A Washington University School of Medicine kutatói Mendeli randomizáció módszerével vizsgálták a kérdést, amely genetikai variánsok segítségével próbálja kiszűrni a zavaró tényezőket, és így megbízhatóbb képet adhat az ok-okozati viszonyokról. A vizsgálatban a UK Biobank mintegy 65 ezer résztvevőjének étrendi adatait elemezték, és ezeket nagyszabású genom-asszociációs vizsgálatok eredményeivel vetették össze, amelyek több mint 462 ezer mintát foglaltak magukban.
Az elemzés szerint az alacsony kalóriatartalmú étrend mérsékelt mértékben növelheti az arthritis psoriatica kialakulásának kockázatát. A hatás nem erős, de statisztikailag kimutatható volt. A kutatók feltételezik, hogy a tartós kalóriamegszorítás tápanyaghiányhoz vezethet, ami az immunrendszer működését és a gyulladásos folyamatokat kedvezőtlenül befolyásolja. Ez azért figyelemre méltó, mert általánosan elterjedt nézet, hogy a kalóriacsökkentés minden esetben gyulladáscsökkentő hatású, a mostani eredmények viszont árnyalják ezt a képet.
Ezzel szemben a vegetáriánus és a gluténmentes étrend nem mutatott szignifikáns kapcsolatot sem a pikkelysömörrel, sem az aknéval, sem az atópiás dermatitisszel. Bár a vegetáriánus étrend és a pikkelysömör közötti kapcsolat vizsgálatakor némi heterogenitás jelentkezett, a részletes elemzés végül megerősítette, hogy nincs kimutatható összefüggés. Az érzékenységi vizsgálatok sem jeleztek torzítást vagy pleiotrópiát, vagyis az eredmények megbízhatónak tekinthetők.
A kutatók hangsúlyozták, hogy az észlelt hatások mértéke csekély, és az eredmények értelmezése körültekintést igényel. Az étrendi adatok önbevalláson alapultak, a genetikai variánsok kiválasztásánál enyhébb statisztikai küszöböt alkalmaztak, és nem történt korrekció a többszörös tesztelésre. Emellett a résztvevők etnikai homogenitása is korlátozza az általánosíthatóságot. Mindezek miatt a megállapításokat inkább előzetes, feltáró jellegű eredményként kell kezelni, amelyek további kutatásokat igényelnek.
Mindezzel együtt a vizsgálat úttörőnek számít, hiszen elsőként alkalmazta a Mendeli randomizáció módszerét a táplálkozási mintázatok és a gyulladásos bőrbetegségek kapcsolatának feltárására. Az eredmények arra utalnak, hogy a kalóriamegszorítás nem minden esetben előnyös, sőt bizonyos körülmények között enyhén növelheti az arthritis psoriatica kockázatát. A vegetáriánus és gluténmentes étrendek viszont nem mutattak káros hatást, így ezek esetében inkább a tápanyag-összetétel és az étrend minősége lehet a döntő tényező.
A tanulmány rávilágít arra, hogy a táplálkozás és a bőrbetegségek közötti kapcsolat összetett, és nem egyszerűen „jó” vagy „rossz” étrendekről van szó. A genetikai alapú vizsgálatok új lehetőséget kínálnak arra, hogy pontosabban megértsük az étrendek hosszú távú hatásait, és hogy a jövőben személyre szabottabb ajánlások szülessenek a bőr egészségének megőrzésére.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Low-calorie diets linked to higher psoriatic arthritis risk, genetic study suggests
Irodalmi hivatkozás:Yu, Y., Wang, S., Lin, J., Wu, Z., Zhang, Y., Wang, R., Wang, H. (2025). Causal Relationships Between Popular Diets (Low-Calorie, Vegetarian, and Gluten-Free Diets) and Inflammatory Skin Diseases: A Mendelian Randomization Study. Clinical, Cosmetic and Investigational Dermatology, 2025(18), 2605–2615. DOI: 10.2147/CCID.S538761