31 dec Miért ne feledkezzünk meg a retekről?

A retek (Raphanus raphanistrum subsp. sativus) az egyik kedvenc zöldségünk a húsvéti ünnepi menüben, de méltán szerepelhet az év többi részében is az étkezéseinkbe.

Ez az ízletes, enyhén fűszeres gyökérzöldség jól ismert Magyarországon is, bár fogyasztása más gyökérzöldséghez képest alacsonyabb. Botanikailag a retek a Brassicaceae családba tartozik, amelyhez a brokkoli, a karfiol és a karalábé is tartozik. Az eredetileg Ázsiából származó retek csak a 16. században került Európába. Mivel olyan gyorsan nő (a retek kialakulása a fajtától és az évszaktól függően mindössze 4-8 hétig tart), ezeket a ropogós csírákat otthon gyakran termesztik korai vagy késői termésként, vagy más zöldségek között. Ráadásul a retek cserépben is jól fejlődik a teraszon vagy az erkélyen. Amennyiben otthon termesztjük, figyeljünk oda, hogy még a virágzás előtt húzzuk ki a földből, máskülönben a gumó megkeményedik, ehetetlenné válik.

A retek fajtától függően gömb alakú, vagy hosszúkás, kúpos. A retekfajták színben, ízben és optimális tenyészidőszakban is különböznek egymástól.

Fogyasztásának előnyei

A retek egy igen kalóriaszegény gyökérzöldség, 100 grammonként kevesebb, mint 15 kalóriabevitelt jelent, ami tökéletes a diéta idején is. A retek emellett tele van rostokkal, így kalóriaszegénysége ellenére nem hagy éhségérzeted. Tartalmaz C-vitamint, kis mennyiségű B/B9-vitamint és kiegyensúlyozott ásványi anyagokat, többek között káliumot, magnéziumot, kalciumot és vasat tartalmaz. A vitaminok és ásványi anyagok mellett a retek rengeteg mustárolajat (mustárolaj-glikozidokat) is tartalmaz, ami adja ennek a zöldségnek a különös fűszeres, csípős ízét. A mustárolajoknak antibakteriális, gombaellenes és pozitív emésztést elősegítő hatása van.