Friss hírek

Miért kerül annyiba a magyar tarkabab, mint a csirkemell?

Manapság sokkal kevesebb hüvelyest eszünk, mint a nagyszüleink vagy a korábbi generációk. Pedig a bab, borsó, lencse, csicseriborsó egyszerre zöldség és hús, hiszen gazdagok növényi fehérjében, 100 g bab 24 g fehérjét tartalmaz. A száraz hüvelyesek hűtés (=energiafogyasztás) nélkül egyszerűen tárolhatók, a csicseriborsó nem is zsizsikesedik. A hüvelyesek környezetvédelmi szempontból abban is kiemelt jelentőségűek, hogy ezek gyakoribb fogyasztásával elérhetnénk az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkenését: például, ha az amerikaiak marhahús (burger és steak) helyett babot ennének, akkor 46-74 százalékban máris megközelítenék azt az ÜHG-kibocsátási szintet, amit 2020-ra vállaltak. Ez a hús-bab-csere az amerikai termőterületek 42 százalékát felszabadítaná, ennyivel kevesebb takarmány megtermelésére volna szükségük a szarvasmarhatartáshoz.

bab hüvelyes mezőgazdaság élelmiszer

KÉP: Pexels

Tehát sokrétű ez a téma! Kérdéseimmel megkerestem dr. Domján Erikát, aki a FruitVeB (Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács) ügyvezetője volt 2016-2019 között. A beszélgetés végén pedig elmondom, milyen a jó beáztatás.

365: Miért nem eszünk több hüvelyest? 
Domján Erika: Egyrészt mert a közhiedelem szerint ezek puffasztanak és hizlalnak. Másrészt a gasztronómiai köztudatban nincsenek benne, illetve egyesek legfeljebb a különlegességeket keresik, mint például a vörös lencse vagy a csicseriborsó. De ez nem általános. 

365: Igen, mert kétszer annyiba kerül a vörös lencse, mint az étkezési lencse. Holott minden héten legalább két alkalommal kellene hüvelyest fogyasztani, annyira egészségesek. Vagy legalábbis régen biztos gyakrabban ettek ilyeneket.
D.E.: Igen, mert könnyen előállítható és könnyen tárolható termények voltak. Minden házikertben megteremtek, tehát tényleg a ház körül, nem kellett hozzá háztáji, ami annak idején a termelőszövetkezeti tagok juttatása volt. Ők kaptak átlagosan 400 négyszögölt, ez volt a háztáji föld, azon bármit termelhettek és azzal szabadon gazdálkodhattak. A házikert ehhez képest jóval kisebb terület, 50-100 négyzetméter. 

365: Az elmúlt évtizedekben jellemzően ezek művelését is elhanyagolták sok helyütt…
D.E.: Most a városból kiköltözők közül néhányan próbálják új életre kelteni ezt a hagyományt az önellátás jegyében. Az élelmiszerláncok megjelenése következtében hagytak fel a falvakban az emberek a kiskertek művelésével. Részben azért, mert már a városban dolgoznak, ahol bevásárolnak, és hazaviszik a terméket. A nyugdíjasok az ingyenes utazást igénybe véve, pusztán időtöltésből is beutaznak a legközelebbi városba, és megvásárolják azt a csirkehúst vagy borsót, amit régen odahaza termeltek meg. Nem foglalkoznak azzal, hogy a bolti árunak milyen beltartalmi értéke van.

bab hüvelyes mezőgazdaság élelmiszer

KÉP: Unsplash

365: A hüvelyesek nagyüzemi módon is mind termeszthetők?
D.E.: Igen, de elsősorban ipari alapanyagként, konzervnek vagy fagyasztottnak.

365: Nekem nincs bajom a fagyasztottal, ráadásul olcsóbb is, mint amit a piacon veszek meg.
D.E.: Azért tud olcsóbb lenni, mert nagy mennyiségben termelve az egységköltsége alacsonyabb. Néhány zöldségnövényhez hasonlóan  itt is látható, hogy az utóbbi 30-40 évben majdnem tizedére csökkent a termőterület. Ez kizárólag jövedelmezőségi kérdés. A gazdák racionálisan megnézik, hogy milyen tőkebefektetéssel mennyi jövedelmet lehet elérni. Ha jelen pillanatban egy hektár kukorica termesztésével ugyanazt a jövedelmet tudják elérni, mint egy hektár zöldborsóval, akkor kukoricát fognak vetni, mert annak kisebb a kockázata. A legtöbb hüvelyest a klímaváltozás miatt is egyre nehezebb megtermelni, mert például öntözés nélkül szinte lehetetlen jó eredményt elérni. 

365: Milyen feltételeket igényel?
D.E.: A zöldborsót nagyon korán, tavasszal kell elvetni, és a keléshez megfelelő talajnedvesség kell. Mostanában viszont milyen tavaszaink vannak?! Kétféle tavasz volt az elmúlt években: vagy csontszáraz, főleg a március-április, és a borsó ilyenkor öntözés nélkül nem tud kikelni. A másik véglet, ha extrém sok az eső, akkor viszont nem lehet a talajra rámenni gépekkel. A klímaváltozás miatt nagyon száraz tavaszok várhatók, aztán április közepén-végén jön egy hidegfront, ami esetleg túl sok csapadékkal jár. A borsónál további negatívum, hogy nem szereti a nagy meleget, a hirtelen áprilisi kánikulát, akkor a borsószem gyors növekedése megáll, mert nem tud megfelelő ütemben folyadékot felvenni.

365:Tehát nagyon kockázatos?
D.E.: Ma már öntözés nélkül nem lehet megtermelni. Illetve a konzervipari feldolgozás miatt speciális és drága betakarító gépek is szükségesek hozzá. A borsó magas fehérjetartalma miatt ugyanis leszedés után néhány óra alatt a konzervgyári vagy hűtőipari gyártósorra kell kerülnie, ez sem olcsó dolog, és nagy a gépi munkaigénye. Ezzel szemben a kukoricát májusban, eleve a tavaszi fagyok után vetik, aztán ilyenkor ősszel, októberben-novemberben egy kukoricaadapterrel végigmegy a kombájn, és megfelelő szárazanyag-tartalom mellett begyűjti a termést.

365: Átalakul a mezőgazdasági termelés?
D.E.: Az ipari növények, tehát a búza, kukorica irányába megy el a szántóföldi növénytermesztés. Ezeket a növényeket a jövedelmezőség szempontjait is mérlegelve nagy területen gépesítve, néhány emberrel meg lehet műveltetni. Szemben a kertészeti növényekkel, amelyekhez speciális gépek, jelentős emberi munka és szaktudás is kell. 

365: Igen, látom a KSH-statisztikát, hogy 2019-ben gabonaféléket 2,5 millió hektáron termeltek Magyarországon, száraz hüvelyeseket pedig 17,5 ezer hektáron, úgy, hogy ebbe beleszámít a takarmányozási célú sárgaborsó is.
D.E.: Nem jó a helyzet. Csicseriborsót a Dél-Alföldön 150-200 hektáron termelnek. A szintén a hüvelyesek közé tartozó földimogyorót pár hektáron. A zöldbab vetésterülete 15 év alatt megfeleződött, most már ezer hektár alatt van. Pedig ennek is ott a helye mind a hagyományos, mind az egészségtudatos konyhában, és rendkívül változatosan elkészíthető. 

bab hüvelyes mezőgazdaság élelmiszer

KÉP: CIAT/Flickr

365: Mi a helyzet az olyan fajtákkal, mint a spárgabab vagy lóbab, amelyek ősi kultúrnövények?
D.E.: Magyarországon ezek kiszorultak a köztermesztésből, nagyüzemi termesztésben soha nem is voltak. Marginális próbálkozások vannak csak.

365: De közben egyre divatosabb a mexikói konyha, a francia vagy az indiai, amelyek sok hüvelyest használnak.
D.E.: A kapható hüvelyesek több mint fele Indiából származik.

365: Vagy Kanadából, vagy Etiópiából, ráadásul olcsóbbak, mint a magyar hüvelyesek, pedig sok ezer kilométeres szállítási költség is van rajtuk.
D.E.: El kell fogadnunk, hogy az élelmiszerkereskedelem globális, és a kereskedők onnan fogják beszerezni a termékeket, ahonnan a legjobb költség-haszon aránnyal tudnak importálni, és nem biztos, hogy ez a hely az Európai Unióban van. A hazai fogyasztó pedig nem annyira tudatos, hogy kifejezetten keresné a magyar termékeket.  A különlegességek iránt nő az igény, de ezek soha nem is voltak köztermesztésben Magyarországon. A hagyományos értelemben vett őstermelés is kezd megszűnni, mert a termelők zöme már a hatvanas korosztályhoz tartozik és nincs olyan utánpótlás, amely átvenné ezeket a feladatokat.  

365: Ki lehetne nemesíteni olyan fajtákat, amelyek géppel is könnyen betakaríthatók?
D.E.: Éveken át folyó, támogatott kísérletek sorozatának kellene történnie ezen a téren. 

bab hüvelyes mezőgazdaság élelmiszer

KÉP: Nikiforaki Viktoria/Flickr

365: A gyereknek hiába mondja a szülő, hogy táplálkozzon egészségesen, ha nem tudja letenni az asztalra minden héten a bablevest vagy a lencselevest, mert az drágább a csirkehúsnál.
D.E.: Na jó, de azért meg kell nézni, hogy az milyen csirke, hogyan nevelték. A természetes körülmények között tartott, úgynevezett kapirgálós csirke ára lényegesen magasabb, csak arra alig van fizetőképes kereslet.

365: Milyen jövőképet lát?
D.E.: Nagyon szomorút. Beszéljünk akár ipari, akár házikerti termelésről, nincs tömeges utánpótlás. A Fiatal Gazda Pályázat jó kezdeményezés, de nem minden esetben váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Társadalmi szinten is át kellene gondolni, kitől is várjuk el, hogy dolgozzon a földeken? Egyrészt ez kemény munka, amelyet a fiatalok jó része már nem akar vállalni. Másrészt kertésznek lenni egy sok lemondással is járó életforma, amelynek szépségeit ők nem mindig látják. Ha megnézzük a falvak korösszetételét, számot kell vetnünk azzal is, hogy a vidéki települések harmada ötven éven belül nyugdíjasokból és üres házakból fog állni. 

365: Mikor kezdődött ez a folyamat?
D.E.: Nemcsak a rendszerváltás adott kegyelemdöfést a vidéknek, hanem már az 1970-es évektől elindult a társadalom állam által is preferált átalakulása és az élelmiszertermelés változása. Amikor a hetvenes években átalakították a közigazgatást és a közoktatást, akkor az a halálos ítélet volt sok település számára, mert nem maradt ott semmilyen közszolgáltatás. Ma már látható ennek eredménye, ugyanis ezeken a területeken felgyorsult az elvándorlás. Ha nincs óvoda, iskola, akkor a gyerekeknek ingázniuk kell, vagy bizonyos kilométerszám fölött kollégisták lesznek. De minél korábban kerül el egy gyerek a szülőhelyéről, annál kisebb a valószínűsége, hogy visszatér oda felnőttként. Informatikus tanítványaimat is megkérdeztem, hogy ki tervezi a hazaköltözést, és az volt a válasz, hogy nem bolondultak meg. Pedig a precíziós mezőgazdaság informatikusokat igényel, már most számítógép vezérlésű gépek dolgoznak a földeken és ez a jövőben méginkább így lesz. Ám a városok kulturális vonzerejét a vidék nem tudja kompenzálni, pláne, ha a ritka hazalátogatások miatt a városban tanuló fiatalok kapcsolatai fellazultak az otthoniakkal. Így aztán nem is lesz emberi bázisa a mezőgazdasági termelésnek.

365: Tehát a bab mai ára évtizedes problémákra vezethető vissza. Mit lehetne tenni ellene?
D.E.: Nemcsak termelési oldalról, hanem fogyasztói oldalról is lehetne változást elérni. 2016-ban volt a Hüvelyesek Nemzetközi Éve, az akkor létrehozott weboldalon sok információ ma is elérhető. Folytatni kellene az akkor megfogalmazott akciókat, a hüvelyesek fogyasztásának népszerűsítését. Ezeknek a növényeknek egyébként a növénytermesztésben is kiemelt szerepük van, mert nitrogént kötnek meg, előveteményként javítják a talaj minőségét az utánuk következő vetés számára. A májusban már betakarítható borsó kiváló előveteménye az utána vetett csemegekukoricának.

bab hüvelyes mezőgazdaság élelmiszer

KÉP: Pexels

365: Vagyis nemcsak az embernek jó, hanem a többi növénynek is.
D.E.: Így van, és ha volna piaci kereslet rájuk, előbb-utóbb a termelők számára is megérné nagyobb mennyiségben termelni ezeket. 

365: A hüvelyesek másként is felhasználhatók, például csicseriborsólisztból alacsony szénhidráttartalmú, fehérjében gazdag, ráadásul gluténmentes száraztészta is készülhet, igaz, jelenleg ebből 1 kiló 3-4 ezer forint.
D.E.: Sok innovációt, marketinget, fejlesztést igényel a téma. Az egészséggel kapcsolatos szempontok mellett a húspótló hüvelyesek fogyasztását a vegán fiatalok körében is lehetne népszerűsíteni, akik számára etikai kérdés a húsevés kerülése. A fogyasztóknak nagy tömegben előállított, olcsó és egészséges termékekre van szükségük. 

TIPP: Amerikában az észak-dakotai és minnesotai babtermelők szövetsége (The Bean Institute) szerint a babot úgy érdemes beáztatni, hogy ötszörös mennyiségű vízben feltesszük főni, majd forrástól számított 2-3 perc múlva levesszük a tűzhelyről, ebben a vízben hagyjuk kihűlni, és áztatjuk legalább 4 órán át. Utána az áztatóvizet leöblítjük, kiöntjük, és a félig már megpuhult babot új vízben kezdjük főzni a recept szerinti többi hozzávalóval. A hő és az áztatás inaktiválja a babban lévő lektin nevű fehérjét, ami egyeseknek hasi diszkomfort érzetet okozhat. Savas hozzávalót (citrom, ecet, paradicsom, chiliszósz, bor) csak a főzés vége felé adjunk az ételhez, mert ez nehezíti a bab megpuhulását.  

Hiver’t-Klokner Zsuzsanna

Forrás: https://365.reblog.hu/miert-kerul-annyiba-a-magyar-tarkabab-mint-a-csirkemell

Mi a véleményed?

I accept the Privacy Policy * for Click to select the duration you give consent until.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás