29 okt Melyik étrend segíti leginkább az egészséges öregedést?
A helytelen táplálkozás az öregedésre olyan káros hatással lehet, mint a dohányzás.
Az Université de Montréal kutatói a Nature Medicine folyóiratban közölték nagyszabású vizsgálatuk eredményeit, amelyben azt elemezték, hogyan befolyásolja a különböző étrendi minták hosszú távú követése az egészséges öregedést. A tanulmány szerint a növényi alapú, tápanyagokban gazdag étrend, mérsékelt mennyiségű egészséges állati eredetű élelmiszerrel – például alacsony zsírtartalmú tejtermékekkel – kiegészítve, jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy az emberek időskorban is jobb fizikai, mentális és kognitív állapotban maradjanak. A kutatás egyben arra is rámutatott, hogy a rossz étrend az öregedés gyorsításában a dohányzással összemérhető tényező.
Az Egyesült Államokban az idős emberek száma folyamatosan nő, ugyanakkor 80 százalékuk legalább egy krónikus betegségben szenved. Az egészséges öregedés elősegítése ezért nemcsak az életminőség javítása, hanem az egészségügyi ellátórendszer tehermentesítése szempontjából is kulcsfontosságú. A WHO hangsúlyozza, hogy a cél nem pusztán a betegségek kezelése, hanem a mindennapi funkciók megőrzése és a hanyatlás megelőzése. Számos tanulmány igazolta már, hogy a megfelelő táplálkozás csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek és a korai halálozás kockázatát, de eddig kevés adat állt rendelkezésre arról, hogyan hatnak az étrendi szokások az öregedés több dimenziójára egyszerre.
A mostani vizsgálat két nagy amerikai kohorsz – a Nurses’ Health Study és a Health Professionals Follow-up Study – adatait elemezte, amelyek 1986 óta követik több mint 100 ezer résztvevő életmódját és egészségi állapotát. A kutatók nyolc étrendi mintát vizsgáltak, köztük az alternatív egészséges táplálkozási indexet (AHEI), a DASH-étrendet, a mediterrán étrend alternatív változatát (aMED), a MIND-diétát, a Planetary Health Diet Indexet (PHDI), valamint a növényi alapú étrendek különböző változatait. Emellett az ultra-feldolgozott élelmiszerek (UPF) fogyasztását is értékelték.
Az egészséges öregedést úgy határozták meg, hogy a résztvevők elérik a 70 éves kort súlyos krónikus betegségek nélkül, megőrzött kognitív, fizikai és mentális állapotban. A 30 éves követés során mindössze a résztvevők 9,3 százaléka felelt meg ennek a kritériumnak. Az egészségesebb étrendet követők általában aktívabbak voltak, alacsonyabb testtömegindexszel rendelkeztek, és ritkábban szenvedtek depressziótól.
A legerősebb összefüggést az AHEI mutatta, amely 45–86 százalékkal növelte az egészséges öregedés esélyét. A DASH és a MIND étrend szintén kedvező hatásokat mutatott, míg a szigorúan növényi alapú, de kevésbé minőségorientált hPDI gyengébb eredményeket hozott. A PHDI különösen a kognitív egészség és a túlélés szempontjából bizonyult hasznosnak, míg a rEDIH a krónikus betegségek megelőzésében volt hatékony. Az UPF-ek fogyasztása ezzel szemben 32 százalékkal csökkentette az egészséges öregedés valószínűségét.
Az étrendek hatása nem volt minden csoportban egyforma: a nők például jobban profitáltak az egészséges táplálkozásból, mint a férfiak, különösen az AHEI, MIND és PHDI minták követése esetén. A gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű gabonák, diófélék, hüvelyesek és telítetlen zsírok rendszeres fogyasztása következetesen jobb öregedési eredményekkel járt, míg a feldolgozott húsok, transzzsírok és a túlzott sóbevitel rontotta azokat.
A tanulmány üzenete egyértelmű: az életközépi étrendi szokások hosszú távon meghatározzák, mennyire egészségesen öregszünk. A növényi alapú, tápanyagokban gazdag, feldolgozott élelmiszerekben szegény étrend követése nemcsak a betegségek megelőzésében segít, hanem abban is, hogy időskorban megőrizzük testi, szellemi és lelki egészségünket.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
The best diet for aging well, backed by a 30-year study of 100,000 people
Optimal dietary patterns for healthy aging
Irodalmi hivatkozás:Optimal dietary patterns for healthy aging. Tessier, A., Wang, F., Korat, A.A., Eliassen, A.H., Chavarro, J., Grodstein, F., Li, J., Liang, L., Willett, W.C., Sun, Q., Stampfer, M.J., Hu, F.B., Guasch-Ferré, M. Nature Medicine (2025). DOI: 10.1038/s41591-025-03570-5, https://www.nature.com/articles/s41591-025-03570-5