Sárgabarack Zöldségek és gyümölcsök

Kajszibarack a táplálkozásban

Hungarikum értéke vetekedik a meggyével, frissen és feldolgozva is elismerést vívott ki a nemzetközi piacokon.

A kajszibarack (Prunus armeniaca), akár az őszibarack, Kínából ered. Örményország közvetítésével az időszámításunk táján került Itáliába. Az ókori rómaiak a kajszibarackot ”malus praecox”-nak, azaz ”korán érőnek” nevezték el. Valóban igen korán virágzik, ezért rendkívüli mértékben kiszolgáltatott a fagyveszélynek. A népvándorlás után Spanyolországot hódította meg, majd a mórok révén az egész Ibériai-félszigetet. Innen Franciaországon keresztül vonult Közép-Európába. 

A Kárpát-medencében feltehetően a római korban terjedt el. Az első maglelet Magyarországról a 3-4. századból származik. Hungaricum értéke vetekedik a meggyével, frissen és feldolgozva is elismerést vívott ki a nemzetközi piacokon. Külföldi írásos emlékek a hazánkból származó kajszi gyümölcseit ”nagynak” és a ”legjobbnak” nevezik, ez az értékítélet évszázadokon át megmaradt. A hazai gyümölcsök beltartalmi értéke bármennyire is utolérhetetlen, mégis korábban nehezen álltuk a versenyt a kedvezőbb helyeken fekvő kajszitermesztéssel. Mára azonban az új telepítéseknek köszönhetően a termelés a nagyobb termésbiztonságot adó területekre helyeződött át, így ismét versenyképes terméknek számít. 

Miért fogyasszuk?
Élettani hatását tekintve ez az ”arany gyümölcs” elsősorban szellemi munkát végzőknek lett teremtve, magas foszfor-, magnézium- és vastartalma miatt. Serkenti az agyműködést, a növekedést, javítja a látást, növeli az ellenálló képességet. A csontok, szövetek újjáépítésében is fontos szerepet játszik. Fogyasztása növeli a sejtek élettartamát, fokozza azok tevékenységét. Nyersen fogyasztva különféle betegségek esetén is jótékonyan hat (pl. megfázás, hörghurut, székrekedés). Vigyázzunk, hogy éretlenül ne fogyasszuk, mert az akkor még magas cellulóztartalma és héja könnyen okozhat gyomor- és bélbántalmakat. 

Különösen sokoldalúan feldolgozható gyümölcs, kompótnak, lekvárnak, aszalványnak, pálinkának és félkész árunak is kiváló. Gyümölcscentrifugával kellemes, tápláló barackitalt készíthetünk belőle, de aszalványként (kénezetlenül) is csodálatos, frissítő táplálék.

 
A kajszi a meggy és a cseresznye mellett olyan hungaricum gyümölcsfajunk, amelynél a magyar nemesítés jelentős eredményeket ért el. Sajnos termesztése nem biztonságos a tavaszi fagyok miatt. Ennek ellenére a hazai kajszibarack nagyon keresett gyümölcs, mert a magyar fajták a dél-európai barackok érését követően teremnek, amit kiegészít a kiváló ízük és szép színük is. 

Termőtájai
Fejér, Komárom, Tolna, Baranya, Somogy, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén megye (gönci termőtáj), Bács-Kiskun megye legjobb területei és Észak-Pest megye. 

Fajtaszerkezet

Választékunk nagy részét tehát továbbra is a magyar fajták alkotják. Emellett sok új külföldi fajta is kipróbálás alatt áll az ültetvényekben.

 

1 Borsi-féle kései rózsa 1956 (választékbővítő fajta)

2 Korai piros 1956 (választékbővítő fajta)

3 Rakovszky 1956 (választékbővítő fajta)

4 Gönci magyar kajszi 1960 (árufajta)

5 Ceglédi bíborkajszi 1967 (választékbővítő fajta)

6 Ceglédi óriás 1971 (árufajta)

7 Ligeti óriás 1971 (választékbővítő fajta)

8 Budapest 1973 (választékbővítő fajta)

9 Magyar kajszi C. 235 1976 (választékbővítő fajta)

10 Rózsakajszi C. 1406 1979 (választékbővítő fajta)

11 Mandulakajszi 1982 (árufajta)

12 Bergeron 1987 (árufajta)

13 Pannónia 1992 (árufajta)

14 Ceglédi arany 1994 (árufajta)

15 Ceglédi kedves 1994 (árufajta)

16 Ceglédi Piroska 1995 (árufajta)

17 Harmat 2002 (árufajta)

18 Korai zamatos 2002 (árufajta)

19 Harcot 2004 (árufajta)

 

A fajtaszerkezet jelentősen átalakult az utóbbi évtizedekben. A Magyar kajszi fajtakörhöz tartozó fajták (Gönci magyar kajszi, Magyar kajszi) hosszú idõ óta vezetõ szerepet töltenek be a termesztésben. Telepítésük csökkenő tendenciája ellenére, kiváló tulajdonságaik miatt, a jelenlegi 40% körüli arányuk valószínűleg továbbra is megmarad. Napjainkban az ültetvényekben és a szaporításban is a második helyen szerepelnek az Óriás kajszik (Ceglédi óriás), mivel a friss fogyasztásban továbbra is nagy a kereslet az óriás gyümölcsű kajszik iránt. Meg kell még említeni a Mandulakajszit és a Ceglédi bíborkajszit. Mondhatjuk, hogy jelenleg a Pannónia a legkeresettebb, de a Cegléden és Budapesten nemesített új fajtákat is egyre nagyobb mennyiségben szaporítják és telepítik.

 


Ceglédi óriás

Leggyakoribb fajták
Magyar kajszi 45%, Rózsakajszi 22% és az óriáskajszik 15%.
Fontos fajta még a Harmat, a Ceglédi Piroska, a Mandulakajszi és a Pannónia. Alanyok közül a vadkajszi és a szilva alanyok a legelterjedtebbek. 

 
Magyar kajszi

 
100 g energiatartalma: 180 kJ 43-45 kcal. Víztartalma mintegy 85%, szénhidráttartalma megközelítheti a 10%-ot is. Rosttartalma jelentősebb, mint a savtartalma (citromsav). Cukortartalmának legnagyobb részét a szaharóz teszi ki. Magas kálium-, foszfor-, magnézium- és vastartalma mellett rendkívül gazdag béta-karotinban is, ami az A-vitamin előanyaga. 

Összeállította: Ferencz Anita FruitVeB

 

  • sárgabarack

Mi a véleményed?

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás