21 okt Őszibarack
Az őszibarackot méltán tartják a gyümölcsök királynőjének. Az érett, illatos és ízletes őszibarack minden napszakban kellemes táplálék.
Jelentős víztartalma gátolja a székrekedést, karotin (A-vitamin), B1, B2 és niacin tartalma hozzájárul napi vitaminszükségletünk kielégítéséhez, és jelentős élelmi rost (pektin) forrás.
Az őszibaracktermesztés lényege a hazai frisspiaci igények kielégítésében van. A magyarországi éghajlat egyik fajnak sem kedvező, ezért termesztésük kevésbé gazdaságos, de kit érdekel! Hiszen mi lehet jobb, mint forró nyári napon egy hatalmas, hideg őszibarack?! Őszibarackból a Budai-Hegységben, a Balaton és Szeged környékén telepítettek leginkább.
Három fő típusa a fehérhúsú, a sárgahúsú és az ún. ipari fajták, melyek éretten is kemények maradnak, így jól feldolgozhatók, befőzhetők.
A nyers gyümölcsöt mindig éretten, soha ne zölden fogyasszuk. Bolyhos héját célszerű lehámozni, mert esetleg irritálhatja a gyomor falát. Sima héjú változata, a héjával együtt is mindenki által gond nélkül fogyasztható nektarin, mely valamivel keményebb húsú, de beltartalmi értékei nagyrészt hasonlók.
Tápérték 100 g fogyasztható barackban
ŐszibarackNektarinFehérje0,5 g0,6 gZsír0,1 g0,1 gSzénhidrát11 g11 g
Vitaminok
E, B1, B2, B6, CB1, B2, C
Ásványi anyag
4500 mg320 mgEnergia (Joule/ kalória)193/46214/50
A fajták gyakorlati csoportosítása a felhasználási célt követi:
- Friss fogyasztású molyhos őszibarackok sárga vagy fehér húsú, éretten puha, bőlevű húskonzisztenciájú gyümölcsök. Ezek exportra és belföldi fogyasztásra egyaránt alkalmasak, a különbség csak a szedési érettségben van. A rostosgyümölcslé-gyártás alapanyagát is ezek adják.
- Friss fogyasztású nektarinfajták sárga és fehér hússzínnel, bő levű, puha konzisztenciával.
- Ipari őszibarackfajták sárga hússzínnel (piros bemosottságtól mentes); éretten sem puhuló, rugalmas, „gumiszerű”, maghoz kötött húsállománnyal. Követelmény a közepes méret (55-60 mm).
E felosztáson belül meghatározó fajtatulajdonság az érési idő. Hazánkban június végétől október elejéig tart az őszibarack idénye.
Redhaven
Július végén érik, sárga húsú, kb. 130 grammos, magvaváló, zamatos, élénksárga színű gyümölcs.
Érési idejében a legjobb tulajdonságokkal rendelkező fajta. Rendszeres és bő terméshozás, jó alkalmazkodó képesség jellemzi. A téli lehűlésekkel szemben ellenálló.
Redhaven
Suncrest
Augusztus második felében érik, sárga húsú, igen nagy (140-200 gr) fajta. Magvaváló, bőlevű, nagyon finom ízű.
Húsa sárga, a mag körűl pirosra színeződik, harmónikus, jó ízű. Az áruvé készítést jól tűri. Friss fogyasztásra és befőtként is kitűnő. Rendszeresen bőtermő.
Suncrest
Cresthaven
S. Johnston és J. E. Moulton a Kalhaven és South Haven 309 keresztezésével állította elő South Havenben.1963-tól kezdve terjed. Gyümölcse nagy, gömb alakú, csúcsa kissé bemélyedt. Héja alig vagy közepes mértékben molyhos. Felületén sárga alapon 50-70%-ban vörös fedőszín alakul ki. Húsa sárga, a mag körül vörös, szilárd állományú, magvaváló, jó ízű. A manipulálást jól tűri. Magja közepes, gömbölyű.
Fája középerős növekedésű. Hidegigénye közepes (850 óra). Levélmirigyei vese alakúak. Virágai harang alakúak, későn nyílnak. A téli lehűlésre kissé érzékeny. Kiegyenlítetlen termékenyülés, közepes terméshozás jellemzi. A gyümölcshullás jelentős lehet. Lisztharmatra közepesen fogékony.
Cresthaven
Dixired
J. H. Weinberger 1939-ben a ‘Halehaven’ öntermékenyítésével állította elő Fort Valleyben. 1945-ben került kereskedelmi forgalomba. A gyümölcs mérete közepes, átlagtömege 110 g. Gömb alakú, de gyakran részaránytalan. Intenzív piros fedőszíne csíkozott, a narancssárga alapon már az érés előtt két héttel kialakul, s a felület 70-90 %-át borítja. Héja gyengén vagy közepesen molyhos. Húsa sárga, kemény, lédús, nem magvaváló, az áruvá készítést jól viseli. Íze jó. Magja közepes méretű, enyhén megnyúlt. Terméshozása nem egyenletes. Egyes években ritkítani kell. Érés idejében a legszebb gyümölcsöt adja, fogyasztási minősége is kiváló, de fagyérzékenysége miatt a biztonságosabban termeszthető ‘Early Redhaven’ kezdi kiszorítani.
Early Redhaven
H. P. Montgomery Palisadéban a ‘Redhaven’ rügymutációjaként találta. 1961-től kezdve terjed a termesztésben. Gyümölcse közepes méretű, 130 g tömegű. Alakja kissé megnyúlt. Az érés utolsó napjaiban a gyümölcs gyorsan gyarapszik és gömbölyödik. Felülete közepesen molyhos. Narancssárga alapszínen 50-80%-os borítottságban csíkozott, bemosott piros fedőszín alakul ki. Húsa sárga, közepesen kemény, ami közepes- jó szállíthatóságát biztosítja. Kevésbé savas, inkább édes, jóízű fajta. Magja közepes méretű, kissé megnyúlt, a hústól félig vállik el, maghasadás ritkán fordul elő. Rendszeres és bő termőképessége, jó áruértéke alapján a ‘Dixired helyettesítésére javasolják. Túlkötődésre hajlamos, ritkítani kell. Lisztharmatra kevésbé fogékony.
Fayette
J.H. Weinberger Fresno-ban a Fay Elberta és az FV 89-14 hibrid:(Fireglow x Hiley) x Fireglow keresztezésével állította elő. A termesztésben 1966 óta terjed. Több őszibarack-termesztő országban (elősorban Olaszországban) ma is jelentős fajta. Gyümölcse közepes, vagy nagy, gömb alakú, kissé aszimetrikus. Héja sárga alapon 50-70%-ban világospiros fedőszínnel borított, közepesen molyhos. Húsa intenzív sárga, a mag körül piros, kemény állományú, magvaváló, aromás, jóízű.. Magja közepes méretű, gömbölyű. Az áruvá készítés műveleteit és a szállítást jól tűri, hosszú ideig tárolható. Fája középerős növekedésű. Hidegigénye közepes (850 óra).Levélmirigyei vese alakúak. Virágai rózsa alakúak, középkorán nyílnak. Termőképessége nagy. Magas terméskötődés jellemzi. A lisztharmatra közepesen fogékony. Külföldön elterjedt, hazánkban is figyelemre méltó fajta.
Fayette
Jerseyland
M. A. Blake állította elő New Brunswickban a ‘J. H. Hale’ szabadmegporzású magonca x (‘Slappey’ x ‘Admiral Dewey’) keresztezésével. A kereskedelmi forgalomba 1946-ban vezették be. Gyümölcse közepes vagy nagy méretű, átlagosan 150 g tömegű.Alakja kissé megnyúlt, aszimmetrikus, kiemelkedő bibepontja jellemző. Közepesen molyhos felületén a zöldessárga-szalmasárga alapon 60-80%-ban élénkpiros fedőszín takarja. Húsának színe narancssárga, állománya közepesen kemény, illatos. Íze nem jellegzetes, közepes. Magja nagy, gömbölyű, a hústól csak félig válik el. A téli lehűléseket jól tűri, rendszeresen és bőven terem. Gyümölcse a szállítást jól bírja, de kevésbé tetszetős árut ad.
Maycrest
N. Y. Minami állította elő a kaliforniai (USA) Fresno-ban a ‘Springcrest’ rügymutációjaként. 1977-től kezdve terjed a kereskedelmi forgalomban. Gyümölcse közepes vagy kicsi, kisebb a ‘Spingcrest’-nél, enyhén lapított gömb alakú. Bibepontja bemélyedt. Felülete kissé molyhos, sárga alapszínű, intenzív piros fedőszíne márványozottan és csíkozottan 80-100%-ban borítja a gyümölcsöt. Húsa sárga, néha a csúcsánál piros elszíneződés látható, szilárd, leves, félig magvaváló húsállománnyal, jó ízzel. Magja közepesen kicsi, gömbölyű. Fája középerős vagy erős növekedésű. Hidegigénye közepes.Levélmirigyei kerülékesek. Virágai rózsa alakúak, korán nyílnak.Hazánkban még nem rendelkezünk termesztési tapasztalatokkal. Telepítését csak a védettebb termesztőhelyeken tartjuk biztonságosnak.Érési idejében a legjobb áruértékű, jól szállítható, közepes-jó termőképességű fajtának tartják.
Padana
C. Fideghelli és G. Della Strada állította elő Rómában a Fayette és a Fairtime fajták kereszetezésével. 1987 óta terjed a termesztésben. Érése 40 nappal követi a Redhaven-t. Gyümölcse nagy vagy nagyon nagy, gömb alakú. Felülete sárga, 40-60%-ban pirossal bemosott és márványozott, gyengén molyhos. Húsa sárga, a mag körül piros, kemény, lédús, magvaváló, jó ízű. Magja középnagy. Jól tűri az áruvá készítést és a szállítást.
Fája erős növekedésű, feltörő koronát nevel. Levélmirigyei vese alakúak. Virágai rózsa alakúak, középidőben nyílnak.
Termőképessége nagy, fagytűrése közepes. Az érési időszak meghosszabbítására alkalmas fajta.
Spingcrest
V.E. Prince Fort Valleyban (Georgia, USA) az FV 89-14 =(‘Fireglow’ x ‘Hiley’) x ‘Fireglow’ és a ‘Springtime’ keresztezésével állította elő. Kereskedelmi forgalomba 1969-ben került. Érése 24 nappal előzi a ‘Redhaven’ fajtáét. Gyümölcse kicsi-közepes méretű, átlagos tömege 100 g. Enyhén lapított gömb alakú, bibepontja bemélyedt. Felülete gyengén molyhos, sárga alapszínét 70-90%-ban sötétpiros, márványozott vagy csíkozott fedőszín takarja. Húsa sárga, a csúcsánál pirosan erezett. Húsállománya szilárd, kiváló savas, zamatos ízzel rendelkezik. Éretten félig magvaváló. Magja közepesen kicsi (4,5 g), gömb alakú. Fája erős növekedésű. Hidegigénye közepes (700 óra). Levélmirigyei kerülékesek. Virága rózsa alakú, korán virágzik. Érési idejében a legjobb gyümölcsminőséggel rendelkező fajta, az áruvá készítést jól tűri. Termőképessége közepes vagy jó. Terméshozása gyakran a téli és tavaszi fagyok miatt alacsony. Fája a baktériumos rákosodásra és a leukosztómás ágelehalásra nagyon, a lisztharmatra közepesen fogékony. A sarka vírussal való fertőzöttsége a termés mennyiségének és minőségének jelentős csökkenését illetve romlását okozza. Telepítését a kevésbé fagyveszélyes területekre javasolt.
Calred
A Padana fajtát 5 nappal követően érik ez a kaliforniai származású fajta. Gyümölcsminősége nem éri el a ‘Padana’ fajtáét: mérete kisebb, alapszíne zöldes, fedőszíne kisebb arányú (5). Termőképessége közepes. A későbbi érésű, jó áruminőségű fajták honosítása a további évek feledata.
Royal Glory
F. Zaiger Mondesto-ban, (California, USA) keresztezéssel állította elő. 1988 óta terjed a termesztésben. Gyümölcse nagy, gömb alakú, szimmetrikus. Felülete narancssárga alapon 90-100%-ban intenzív pirossal fedett, alig molyhos. A korai intenzív színeződés miatt nehéz eltalálni az optimális szedési időt. Az áruvá készítést és a szállítást jól tűri. Húsa narancssárga, a mag körül és a héj alatt pirosas, nem rostos, maghoz kötött. Ize savszegény. Fája középerős növekedésű, kissé feltörő koronát nevel. Virágzása középidejű. Termőképessége nagy, termésbiztonsága nem tisztázott. A ‘Redhaven’-t megelőző időszakban tetszetős gyümölcse miatt értékes piaci fajta lehet.
Fehérhúsú molyhos őszibarack fajták
Champion
I.G. Hubbard állította elő az USA-ban, az ‘Oldmixon Free’ és az ‘Early York’ keresztezésével a XIX. század végén. Érése a ‘Redhaven után 22 nappal. Gyümölcse nagy, szabályos gömb alakú, bibepontja kiemelkedik. Héja durván molyhos, világoszöld vagy éretten sárgásfehér alapszínű, amelyet kis felületen bemosott, kárminpiros fedőszín borít. Húsa fehér, lédús, magvaváló, kiváló ízű. Fája nagyon erős növekedésű felfelé álló koronát nevel. Levélmirigyei kerülékesek. Virágai harang alakúak, korán nyílnak. Későn termőre forduló, de az országban mindenütt biztonságosan termeszthető, rendszeresen és bőven termő fajta. Nagyon finom ízű gyümölcse friss fogyasztásra és gyümölcslé gyártásra is kiválóan alkalmas. Illatos, fehér húsú gyümölcse augusztus vége felé érik. Egykor legelterjedtebb fajtánk volt.
Manon
P. Maynau Franciaországban keresztezéssel állította elő. 1990 óta terjed a termesztésben. Érése 20 nappal előzi a ‘Redhaven’-t. Gyümölcse középnagy, gömb alakú, szimmetrikus.Rózsaszínes fehér felületén 90%-ban élénkpiros fedőszín borítja, gyengén molyhos,húsa fehér, a meg körül pirosas,közepes szilárdságú,savszegény, édes ízű, magvaváló. Magja kicsi. Az áruvá készítést és a szállítást jól tűri. Fája erős növekedésű,kissé feltörő korornát nevel. Virágai középidőben nyílnak.
Termőképessége jó, rendszeresen terem. A sarka vírus fertőzés nagymértékben rontja színeződését.
Meystar (Syn.:Mireille)
Meynoud francia faiskolás állította elő szabadmegpozású magoncként. 1989 óta terjed a termesztésben.
Augusztus közepén a ‘Champion’ előtt 3-5 nappal érik. Gyümölcse nagy (140 g), gömb alakú, szimmetrikus.
Rózsaszínes fehér alapon 60-70%-ban sötétpiros fedőszín borítja. Felülete enyhén molyhos. Húsa jó konzisztenciájú, az áruvá készítés tűri. Íze jó, kissé savszegény.Magja a hústól elvállik, kicsi-közepes méretű. Fája erős, felfelé törkvő növekedésű. Virágai harang alakúak, későn nyílnak. Termőképessége jó.
Michelini
Ismeretlen eredetű magonc. A. Michelini emelte ki Borghetto Santo Stefanóban (Olaszország) 1930-ban. Érése 41 nappal a ‘Redhaven’ után kezdődik. Gyümölcse középnagy vagy nagy, 150 g átlagtömegű. Alakja gömbölyű, részaránytalan, csúcsa kissé bemélyedt. Héja gyengén, közepesen molyhos, fehér alapszínű, csíkozott piros fedőszín a gyümölcs 70-80%-át borítja. Húsa fehér, a mag körül piros, közepes szilárdságú, magvaváló, jó ízű. A manipulálást közepesen tűri. Magja közepes nagyságú, gömbölyű. Fája középerős-erős növekedésű, koronája szétterülő. Hidegigénye közepes-alacsony. Levélmirigyei vese alakúak. Virágai rózsa alakúak, középkorán nyílnak. Kissé érzékeny a téli lehűlésekre, termőképessége közepes. Kései érése miatt értékes fajta.
Piroska
Piros Nyujtó F. és munkatársai Cegléden szelektálták ki. 1973 óta szaporításra engedélyezett.
Érése 10 nappal a ‘Redhaven’ előtt kezdődik.
Gyümölcse közepes vagy kicsi, kissé lapított gömb alakú. Felülete sárgásfahér, amelyet 50-60%-ban bemosott vagy csíkozott sötét rózsaszín fedőszín borít. Húsa fehér, a héj alatt pirosas, közepes szilárdságú, éretten magvaváló, lédús, édes fűszeres ízű. Magja kicsi. Fája középerős növekedésű. Levélmirigyei vese alakúak. Virága rózsa alakú. Jó télálló és alkalmazkodóképességgel rendelkezik, rendszeresen és bőven terem. Kiváló fogyasztási minőségű, hazai ökológiai adottságokra alkalmas, kiváló termőképességű fajtaként jelentős helye van az üzemi termesztésben.
Mariska
Július második felében érik, fehér húsú, középnagy, gömbölyű gyümölcsű. Buda vidékén igen népszerű, jóízű fajta.
Őszibarack-fajták szüretelési ideje és tárolhatósága
VII.
VIII.
IX.
Őszibarack
Dixired
Early Redhaven
Redhaven
Suncrest
Cresthaven
Michellini
Nektarin
Red June
Fantasia
Flavortop