28 nov Olyan kevés gyümölcsöt eszünk, hogy a nemzetgazdaság és az egészségünk is megsínyli

A pályázaton a Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Karán tíz kutatócsoport vett részt, a téma ugyanis igen átfogó:

A magyar zöldség- és gyümölcstermesztés agro-ökológiai és biológiai erőforrásainak optimális kiaknázása technológiai, eredetvédelmi és piacfejlesztési eszközökkel.

Magyarország a sereghajtók közt van az uniós zöldség-gyümölcs fogyasztásban, ami a táplálkozási szokásokból eredő megbetegedések és halálozás miatt számszerűsíthető károkhoz vezet. Egy nemzetközi vizsgálat adatbányászattal nyert eredménye szerint ez 43 ezer év életveszteséghez vezet hazánkban, ami 150-210 milliárd forint veszteséget jelent. Tehát nem csak az ágazat szereplőinek érdeke, hogy több zöldség és gyümölcs fogyjon, hanem gazdaságpolitikai feladat is, mondta a plenáris ülésen tartott előadásában Lakner Zoltán.

A fogyasztás serkentéséhez nem árt tudnunk, hogy akik nem esznek rendszeresen zöldséget és gyümölcsöt, miért nem választják azokat. Erre irányult Temesi Ágoston kutatása, aki országos reprezentatív kutatás során 148 életstílus-állításra kért választ. Megállapította, hogy gyakori fogyasztónak a megkérdezettek 35 (gyümölcs) és 23 százaléka (zöldség) bizonyult, és megközelítően ekkora az arányuk (22 és 25%), akik havonta csak egyszer esznek ezekből a termékekből. A 148 kérdést összevonva arra a következtetésre jutottak, hogy azok nem nyúlnak a zöldséghez és gyümölcshöz, akik divatkövetők, a technológia iránt érdeklődnek elsősorban, vagy a kényelmes szakácskodás hívei, illetve azok, akik „snackelők”, azaz sokat falatoznak, az íróasztalnál esznek, nem figyelnek az egészséges táplálkozásra. Ezeket a fogyasztókat például az előrecsomagolt késztermékekkel lehet megnyerni, vagy úgy, ha a vásárlást valamilyen technikai megoldással kötjük össze.

Ecsedi István a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal munkatársa az eredetvédelemről szólva elmondta, hogy a sok új termék közül csak elenyésző a magyar eredetű. Hiába állítják például a piacon, hogy magyar áfonyát árulnak, olyan apró a hazai termőterület, hogy ennek igen kicsi a valószínűsége, de medvehagymából sincs annyi, mint amennyi piacra kerül. Ennek ellenére a Nébih tavalyi ellenőrzései alapján a vizsgált 12632 tételből mindössze százat kifogásoltak a származása miatt.

Ha nem tudja az árus igazolni a termék eredetét, akkor megsemmisítik a tételt, így 70 tonna árut vontak ki a forgalomból. Az eredet ellenőrzésére izotópos vizsgálatot tervez a Nébih.

Az érzékszervi vizsgálatok módszertanáról tartott előadást Kókai Zoltán, és a jellemző buktatókkal kezdte. Nem célszerű túl sok mintát bíráltatni egyszerre, és ügyelni kell rá, hogy elég sokan vegyenek részt a bírálatokon. Például az összbenyomásra akkor érdemes rákérdezni, ha kétezer ember bírál, érzékeltette a problémát. Érdemes előre elkészíteni mintaízeket, amihez hasonlítani lehet a vizsgált terméket, vagy közösen belőni egy adott tulajdonságot.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu