Friss hírek

Merre tovább ökológiai gyümölcstermesztés?

Az Európai Bizottság 2020. májusában ismertette a Biodiverzitás” és a „Termőföldtől az asztalig” stratégiát. Az elfogadást követően a következő évtizedben ezek a tervek meghatározzák az Európai Unió természeti sokféleség megóvására és élelmiszer-termelésre vonatkozó szakpolitikájának fő irányait, és egyben az Európai Zöld Megállapodás (Green Deal) alapjait képezik.

Az Európai Zöld Megállapodás tervezett célkitűzései 2030-ig:

  • A növényvédőszerek használatát felére kell csökkenteni az összmennyiség és a hatóanyagtartalom tekintetében;
  • A mezőgazdasági területek 10 százalékán vissza kell állítani a természetes élőhelyeket, a természeti sokféleség megőrzése érdekében – például füves mezsgyék, bokorsávok és méhlegelő kultúrák telepítésével;
  • Kötelező az élőhely helyreállítási célok bevezetése a legfontosabb ökoszisztémák, például a lápok, vizes élőhelyek, erdők és a tengeri élőhelyek érdekében. Ezek ugyanis külön-külön és együtt is létfontosságúak a természeti sokféleség megőrzése, az éghajlatváltozás lassítása és az ahhoz való alkalmazkodás érdekében.
  • Csökkenteni kell a biomassza energiatermelési célú égetését;
  • A mezőgazdasági területek legalább 10 százalékát magas biodiverzitású tájelemmé kell visszaállítani;
  • A mezőgazdasági területek legalább 25 százalékán biogazdálkodást kell folytatni.

Elfogadás után ezek a paraméterek fogják meghatározni a hazai termelők pozícióját. Kérdés, hogy a kétségtelenül elindult pozitív változások elegendők lesznek-e az alkalmazkodáshoz?

Az ökológiai gazdálkodás az EU-ban jogszabályok által meghatározott termelési módszer, célja a környezettudatos, fenntartható növénytermesztés és állattenyésztés elősegítése. Az ökológiai gazdálkodás nem csupán azt jelenti, hogy a nem alkalmazunk szintetikus növényvédő szereket, hanem olyan tevékenységek összességét takarja, amelynek alapja a megelőzés. Az EUROSTAT adatai szerint az ökológiai gazdálkodásba bevont területek részaránya 2020-ban a 28 tagország közül Ausztriában volt a legnagyobb (23,4%), utána Észtország (19,6%), Svédország (19,2%) és Olaszország (14,9%) következett. Németország 6,8%-kal az átlagot képviselte. Hazánkban az ökológiai műveléssel hasznosított mezőgazdasági területek 5,7%-ot tesznek ki, amely elmarad az Európai Unió 7,0%-os átlagértékétől.

A FAOSTAT 2013-as felmérése szerint világszerte 1,5%-on azaz körülbelül 12,3 millió ha-on folyik ilyen típusú gyümölcstermesztés. A legnagyobb öko-gyümölcs előállítók Kína, India, Törökország, Szerbia, Irán, Oroszország és az USA. Európában az ökológiai gyümölcsültetvények részesedése a teljes ökológiai területből mindössze 1,2%. Az EU-28 ökológiai gyümölcstermő területe az elmúlt évek átlagában nagyságrendileg 110 ezer hektár körül alakult. Európában Szerbián kívül Lengyelország, Olaszország és Franciaország rendelkezik a legnagyobb ökológiai gyümölcs ültetvénnyel.

A KSH adatai alapján Magyarországon az ökológiai gazdálkodásba bevont termőterületek nagysága 2019-ben 303190 hektár volt, ezzel öt év alatt megduplázódott a hazai területek mérete. A 2010–2019 közötti időszakban jelentős növekedés először 2016-ban következett be, amikor 136 ezer hektárról 186 ezer hektárra bővült a területnagyság, ami 2019-ben tovább emelkedett.

Magyarországon az Európai Unióhoz történt csatlakozás után nőtt az öko-gyümölcs termőterületek nagysága, területi elhelyezkedését tekintve változatos a kép (1. ábra).

1. ábra

Forrás: KSH Gyümölcs ültetvények összeírása, 2017

Az ökológiai gazdálkodásba bevont gyümölcs-termesztés terén erőteljes bővülés 2015-től következett be; a KSH adatai alapján a területek 62%-a ekkortól jelentkezett ökológiai minősítésbe (2. ábra). 2019-ben az ökológiai gazdálkodásba bevont 12628 hektár gyümölcsösterület több mint fele (7186 ha) már teljesen átállt, másik része (5442 ha) még átállás alatt van.

Az öko-gazdálkodásba bevont területek jelentős növekedésével párhuzamosan a hozzájuk kapcsolódó vállalkozások száma is növekedett. A KSH adatai szerint 2015-ben közel 2300 vállalkozó volt öko tanúsított, 2019-re számuk meghaladta az 5600-at.

2. ábra

Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

A KSH gyümölcs ültetvényekre vonatkozó 2017-es adatgyűjtésében érintett gyümölcsfajok területének átlagosan 9,0%-a volt átállás alatti, vagy már átállt terület. A felmérés alapján az átállás a dióültetvények esetében volt a legnagyobb arányú, termesztési területük 24%-a állt ökológiai gazdálkodásra. Ezt követte a bodza és az alma 13, illetve 10%-kal (3. ábra).

3. ábra

Forrás: KSH Gyümölcs ültetvények összeírása, 2017

A szemléletváltásra nem csupán a termelők esetében van szükség. Ha a fogyasztói preferenciák nem változnak, akkor az ökológiai termesztésből származó termékek piacán nem lesz olyan nagyságú fizetőképes kereslet, amely a termelési költségeket fedezné.

Magyarországon az elmúlt 30 évben közel 1,5 millió tonnával csökkent a zöldség-gyümölcs termesztés volumene és ezzel párhuzamosan a zöldség-gyümölcs fogyasztás. Jelenleg mintegy 150 kg/fő/év az átlagfogyasztásunk, ami 390-400 g/fő/nap értéknek felel meg. A WHO ajánlása alapján és a nemzetközi ‘5aDay’ program célkitűzése szerint 400-800 g/fő/nap között szükséges zöldséget és gyümölcsöt fogyasztani. Nemzeti egészségügyi kutatások igazolják, hogy a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása lényeges szerepet játszik a betegségek megelőzésében, az emberek egészségügyi állapotának javulásában és fenntartásában. Sajnos Magyarország számos betegségben rendkívül kedvezőtlen statisztikával rendelkezik, ami önmagában is indokolja, hogy változást érjünk el ezen a területen.

Az ökológiai termesztésből származó termékek fogyasztásának szintje még ezeknél az adatoknál is kedvezőtlenebb hazánkban. Addig, amíg a fejlett országokban évről-évre nő az igény az ilyen termékek iránt, addig hazánkban ez az érték csak lassan növekszik. Szerencsére egyre több vásárlót érdekelnek az új trendek, egyre többeknek fontos a termék-minőség és az eredetvédelmi szempontok is. Sajnos az igény nem mindig párosul fizetőképes kereslettel, de láthatóan hazánkban is tért nyernek azok a táplálkozással kapcsolatos irányok, amelyek az ökológiai gazdálkodásból származó termékek iránti igényt növelik. Ezek terjedése és térnyerése piacbővülést eredményeznek a gyümölcstermesztés területén is.

A felvázolt célok csak akkor érhetők el, ha nagyarányú fejlesztéseket végzünk a technológia-fejlesztés, az oktatás-képzés és a kommunikáció területén egyaránt. Ezen túlmenően szemléletváltásra lesz szükség nem csak a termelés, hanem a fogyasztás területén is. Mindezek eredményeként megújulhat a gyümölcstermesztés Magyarországon.

Naponta 3×3 program csapata

Mi a véleményed?

I accept the Privacy Policy * for Click to select the duration you give consent until.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás