18 febr Az egészségtudatos trend kedvez a zöldség-gyümölcs ágazatnak

Napjainkban folyamatosan növekszik a fogyasztói igény a zöldségekre és a gyümölcsökre, illetve a felhasználásukkal készült félkész termékekre. Az egészség-és környezettudatosság, mint globális tendencia ebben a szektorban is érezteti hatását, a termelőknek egyre több minőségi, élelmiszer-biztonság szempontjából egészséges zöldséget és gyümölcsöt kell előállítaniuk. Komoly nehézséget okoz számukra az akut munkaerőhiány, ami a digitalizáció és az automatizáció bevezetésére sürgeti őket.

Magyarországon jelenleg 83-85 ezer hektár területen termesztenek zöldséget, ebből 3500 hektáron zárt térben, üvegházakban, fóliákban. A termelt mennyiség szabadföldön 1500-1600 ezer tonna, míg zárt térben 440 ezer tonna. A termesztett gombafélék mennyisége összesen megközelítőleg 30 ezer tonna/év. A zöldségtermelés éves termelési mennyisége összesen 1900-2000 ezer tonna. Ez elsődleges kibocsátást tekintve értékben 185-190 milliárd Ft-ot jelent.

Nagyjából 25-30 zöldségfajt termelünk 200 hektárnál nagyobb területen. Legnagyobb területen a teljesen gépesíthető zöldségfajokat termesztjük, főként csemegekukoricát és zöldborsót. Jelentős a gyökérzöldségek – sárgarépa, petrezselyem, zeller, cékla – termelése, valamint a görögdinnye és a hagymafélék jelenléte is számottevő. Hajtatásban a legnagyobb felületen paprika és paradicsom terem, de meg kell említeni a káposztaféléket is, amelyek esetében a klímaváltozás és a fogyasztási szokások változása miatt folyamatosan csökken a termőterület – részletezi Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke.

Gyümölcstermesztés területén sokkal nagyobbak az évek közötti termésmennyiség különbségek, ingadozások.

A gyümölcsültetvények 80 ezer ha területen fekszenek, melyeknek csak kb. 1/3-a mondható korszerűnek. Az öntözés aránya 25-30%-os, mely negatívan hat a hozamokra és a minőségre egyaránt. Átlagosan 800-900 ezer tonna gyümölcs terem évente, de szélsőségesen előfordulhat akár 500-1200 ezer tonna is. A gyümölcs ágazat éves elsődleges termelési érték kibocsátása 80-90 milliárd Ft. A legnagyobb felületen almát, meggyet, diót, szilvát, illetve kajszit termelnek – ismerteti Ledó Ferenc.

A zöldségágazat versenyképesebb, mint a gyümölcs

A zöldség-gyümölcs áruknak nagyjából a felét frissen értékesítik, a többi valamilyen feldolgozott formában kerül a polcokra. Míg a frisspiacra termelt zöldség-gyümölcsnek 80-85%-a belföldön marad, addig a feldolgozott termékek több mint 50%-a exportra kerül. Legfontosabb frisspiaci export termékek: étkezési paprikafélék, görögdinnye, spárga, torma (feldolgozva is), míg a feldolgozott legfontosabb export termékek a csemegekukorica, zöldborsó, meggy konzerv, valamint az almasűrítmény.

• Még mindig érződik az orosz embargó közvetlen és közvetett hatása, habár az elmúlt 1-2 évben már jobban tudott a zöldség-gyümölcs ágazat alkalmazkodni. Egyes zöldség- és gyümölcsfajoknál a lengyel termelés is nagy hatással van a magyar és uniós piacokra, elsősorban az alma, a meggy, a hagymafélék és a gyökérzöldségek esetében. A klímaváltozás hatása és a növényvédelemben tapasztalható további szigorítások növelték a termelés kockázatát és jövedelmezőségi szintjét is. 2019-től elindult a VP pályázatok nagyobb arányú megvalósítása, melyek előreláthatóan 2020-2021-ben „gyorsulnak majd fel” – sorolja az ágazatot napjainkban érő pozitív és negatív hatásokat a FruitVeB elnöke. Mint mondja: növényfajonként rendkívül eltérő a termelés színvonala. A zöldségágazat jelenleg „jobban áll”, mert itt a termelés 60-70%-a versenyképes, míg a gyümölcstermelésben (fajtól függően), átlagosan ez az arány csak 25-30%-os.
  

• Az elmúlt pár évben nőtt a kereslet a minőségi magyar termékek iránt, valamint arra is, hogy egy-egy növénynél a szezont meghosszabbítsák.

Jelentős probléma a munkaerőhiány

Növekszik a félkész termékek, salátamixek, zöldség-gyümölcs ivólevek iránti igény is. Sajnos itt az import aránya még mindig jelentős. A frisspiaci termékeknél egyre többen tartják fontosnak a környezettudatos csomagolást, mindamellett felértékelődnek a beltartalmi értékek is. A fogyasztók már keresik a védjeggyel, minőségi díjjal rendelkező termékeket. Ehhez járul hozzá a tudatosabb marketing és a logók használata – avat be Ledó Ferenc.

Az egészséges életmód alapvető velejárója a több zöldség- és gyümölcsfogyasztás. A termelőknek egyre több minőségi, élelmiszer-biztonság szempontjából egészséges zöldséget és gyümölcsöt kell előállítani gazdaságosan és környezettudatosan.

A FruitVeB elnöke arra is rámutat: az akut munkaerőhiány miatt nagy kihívás előtt állnak a termelők a sok kézimunkaerőt igénylő fajok termesztésénél.

A termelő „rákényszerül” a digitalizáció, precíziós gazdálkodás, automatizáció bevezetésére. Ez jelentős tőkebefektetést, üzemméret növekedést új szakmai tudás megszerzését jelenti, melyet csak a legjobbak tudnak végrehajtani. A kereskedelem, feldolgozás további koncentrációja miatt fel kell gyorsítani a termelői integrációt, hogy a piacokon a vevőkkel szemben egységes minőségű, folyamatos áruellátást tudjanak biztosítani és a termelői összefogások egyenlő tárgyalópartnerei lehessenek a kiskereskedelmi láncoknak.

Budai Klára