Almafajták

Az üzemi árugyümölcsösökben az 1960-as évekig 10-12 fajtát termesztettek. 1960 és 1980 között az állami gazdaságokban és a mezőazdasági termelő szövetkezetekben három fajtára – Jonathan, Starking, Golden Delicious -, illetve azok változataira, spur típusaira és hibridjeire korlátozódott a termelés. A Jonathan mint főfajta a gyümölcsösökben minegy 60%-kal szerepelt, a Starking aránya 17-20%, a Golden Deliciousé pedig 10% volt. A téli érésű almafajták 95% -os arányban uralták a termelést, a nyári és az őszi érésűek aránya kicsi (5 %) volt, és a választékból teljesen hiányoztak az ipari almafajták.

Jonathan fajtakör

Jonathan
1800-ban New York államban véletlen magoncként jött létre és értékének felismerőjéről, Jonathan Hasbrouck-ról nevezték el. Hazájában bevezetését követően eléggé jelentős volt, de az 1900-as években nagyon lecsökkent a termesztési aránya. Európa valamennyi almatermesztő országában megismerték, de hazánkon kívül sehol sem vált fő fajtává. Hazánkban Bereczki Máté 1882-ben ismertette, és irta le ezt a fajtát. A fa középerős növekedésű, hajtásrendszere sűrű elágazású, lecsüngő. Rendszeres metszést igényel. A hajtás, a gyümölcs a lisztharmatra nagyon érzékeny. Növényvédelme költséges. A gyümölcs közepesen nagy (60-65 mm átmérő). Alapszine sárga, a napos oldalon mosott piros fedőszínnel. Kíváló zamatú gyümölcs. Elsősorban íze, tetszetőssége és alakja miatt kedvelt. Szeptember hónapban szedhető, 5-6 hónapig csak a szabályozott légteru tárolókban tárolható. Az agrotechnikával szemben igen igényes fajta. A termesztése során olyan pozitív rügymutációk is keletkeztek, amelyek gyümölcsének fedőszine intenzíven piros, tetszetősebb, a fedőszín szinte az egész gyümölcs felületét fedi. Az alapfajta teljesítőképessége és minôsége leromlott, ezért csak a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató Fejlesztő Intézet Rt újfehértói állomásán kiválasztott klónjai telepíthetők. Ezek a következők: Csány 1 Jonathan, Jonathan M 40, Jonathan M 41, Naményi Jonathan, Szatmárcsekei Jonathan és a Watson Jonathan. E fajták tárolhatósága és lisztharmat érzékenysége azonos az alapfajtáéval. A Jonathan fajtát íz-, zamatanyagai, kedvezô alakja miatt a keresztezéses nemesítésben is felhasználták, ebből származó értékesebb fajták, a Jonagold, az Éva és az Idared.

Golden Delicious fajtakör

Golden Delicious
Nyugat Virginiában 1880 körül találták, a legelterjedtebb fajta az egész világon. Hazánkban 1930-tól ismerik és termesztik. Az Európai Közösség országaiban még ma sem nagyon csökkent a termelése, mert egy-egy új fajtában való csalódás után a termesztők újra a jól bevált Goldent telepítik. Magyarországon érési ideje szeptember vége október eleje. Fogyasztási érettségét a szüretet követő időszaktól 6 hónapon keresztül megőrzi. A fája közepesen erős növekedésű. Alapvető kedvezô tulajdonsága a korai termőrefordulás, a rendkívüli termőképesség. Lisztharmatra nem, de varasodásra rendkívül érzékeny. Az alakító és karbantartó metszése egyszerűbben és könnyebben végezhető mint a Jonathan fajtánál. Gyümölcse közepesen nagy (60-70mm) és sárga színu. A gyümölcs héja vékony, viaszréteg nem borítja, ezért rendkívül érzékeny és könnyen perzselődik. Különösen érzékeny a növényvédő szerekre és a meleg nappalokon végzett permetezésekre. Gyümölcse savszegény, kellemes ízű. Ha túl sok alma van a fán a gyümölcs apró marad, kézzel vagy hormonhatású szerekkel végzett ritkítása szükséges. Arra kell törekedni, hogy a gyümölcs legalább 70 mm átmérőjű legyen. A Golden Delicious fajta esetében is tapasztalható a rügymutáció során kialakult pozitív tulajdonságokkal rendelkező egyedek kiválogatása (Golden Spur, Smoothee) és az alapfajta keresztezéses nemesítésbe vonása (Elstar, Jonagold, Mutsu). Most már ne az alapfajtából, hanem a klónjaiból és hibridjeiből telepítsünk.

Starking Delicious fajtakör

Starking Delicious
A Delicious rügymutációjaként fedezték fel 1921-ben New Jersey-ben. A fája erős növekedésű, fiatal korban felfelé törekvô ágrendszert alakít ki. Fényigényes és hőérzékeny fajta. Fiatal korban mérsékelt metszést igényel, termőrefordulás után fontos a korona rendszeres ritkítása. A levél és a gyümölcs varasodásra érzékeny, liszharmattal szemben viszont ellenálló. Eőnyös tulajdonsága, hogy a megnyúlt, a kocsánynál hasadó bordázott, rendszerint nagy, sötétpirossal csíkozott fedőszínű tetszetős gyümölcse jól szállítható, későn érik és jól tárolható. Íze egyoldalúan édes, sok esetben jellegtelen, savszegény, erősen illatos, husa éretten kásásodik. Magházpenészedésre és rothadásra hajlamos, egyes évjáratokban aprósodik, rosszul szineződik. Korai szedés esetén a tárolás alatt héjbarnulás kialakulhat. Ma már nem perspektívikus fajta, kisebb mértékben szelektált, intenzíven szineződő rügymutációit (Starking Nm 47, Starking Nm 251, Wellspur Delicious, Redspur Delicious, stb.) és hibridjeit (Gloster) telepítik. Szedésre érettségét szeptember második felére éri el.

Néhány perspektívikusnak igérkező fajta ismertetése

Nyári fajták

Vista Bella: Amerikai eredetű honosított fajta. Középerős vagy erős növekedésű, széthajló vázkarokkal. Gyömölcsei nagyok, kissé megnyúlt gömb alakúak, igen tetszetős, liláspiros színűek, erős hamvassággal. Húsa sárgásfehér, édes-savas, zamatos. Július közepén érik. Hullásra a nyári almafajtákhoz hasonlóan hajlamos. Korán termőre fordul.

Julyred: Amerikai eredetű honosított fajta. Fája feltörekvő, majd széthajló gúla koronájú. Gyümölcsei inkább középnagyok, kissé kúpos gömb alakúak. Színe élénk piros, enyhén csíkozott, húsa tömött, sárgásfehér, édeskés, zamatos. Július 3-4. hetében érik. Korán termőre fordul.

Summered: Kanadai eredetű honosított, gyorsan terjedő fajta. Augusztusban szüretelhető, de novemberig-decemberig is eltartható nyári-őszi alma. Tetszetős, kissé henger alakú, piros héját fehér paraszemölcsök élénkítik. Fája kezdetben erős, majd középerős növekedésű, jó elágazódási hajlamú, szétterülő koronát nevel. Korán termőre fordul és igen bőtermő, túlkötődés esetén ritkítást igényel. Érés előtti hullásra nem hajlamos.

Őszi-téli fajták

Jonagold: A Jonathan fajtacsoport tagja. Az USA-ban a Golden Delicious és a Jonathan keresztezéséből előállított fajta. Fája erős növekedésű, lapos, meredek elágazódású, vesszői a Golden Deliciousére emlékeztetnek, de koronája a Jonathanéhoz hasonlóan szétterül. Gyümölcse nagy (átlagtömege 230 gramm), gömbölyded alakú, a csésze felé kissé kúpos. Héja zöldessárga, éretten sárga, a napos oldalon narancsvörös fedőszínnel mosott. Vékony, feszes héja viaszos. Húsa sárgásfehér, bőlevű, a fán tömött, a tárolóban viszonylag gyorsan puhul. A Golden Delicious előtt, szeptember második felében lesz szedésre érett. Termőképessége a Golden Deliciouséhez hasonlóan jó. Korán termőrefordul és rendszeresen terem. A szabályozott légterű tárolókban hosszabb ideig eltartható. A hazai szegényes tárolási lehetôségeink miatt viszont csak rövidebb ideig tárolható, ezért túl nagy arányban nem szabad telepiteni.
A Jonagold nagyon hajlamos a mutációra, napról napra újabb változatokat harangoznak be. E klónok között a legszembetűnőbb különbség a gyümölcshéj színeződésében van, mely nagyban befolyásolja a piaci értéket. A hazai fogyasztók a színesebb változatait kedvelik ( Jonica, Jonagored, Wilmuta stb.).

Idared: A Jonathan fajtacsoport tagja. Az USA-ban nemesítették 1942-ben. A Jonathan és a Wagener fajták hibridje. A magyarországi termesztési tapasztalatok alapján jelenleg a Jonathan fő vetélytársa lett. Gyümölcse középnagy vagy nagy (170-200 gramm), lapított gömb alakú, középen hasas, a felületet csaknem egészében élénkpiros mosott fedőszín borítja. Sárgásfehér húsa lédús, nem gyorsan puhuló, de nyomódásra érzékeny. Íze enyhén savanykás, megfelelő cukortartalommal, de aromaszegény. Tárolhatósága kiemelkedően jó, természetes levegőjű tárolóban is eltartható februárig. Koronája minden nehézség nélkül nevelhető, termőkorban kisebb a Jonathanénál. Szedési ideje október eleje, optimális fogyasztási érettségét 3-4 hónapos tárolás után éri el és akár a nyári hónapokig is megtarthatja.

Gala: A Gala alapfajta (Kidd’s Orange Red x Golden Delicious) 1962-ben kapott nevet Új-Zélandon. Gyümölcse középnagy (150-170 gramm), gömbölyded, kemény, roppanó húsú, de finom szövetű, dominálóan édeskés ízű, aromás alma. A színeződése különböző, az alapfajta sárgás alapszínen narancsvörös, a klónok sötétebbek és fénylő pirosak, közülük a Royal Gala és a Galaxy csíkozottan, a többi ( Imperial Gala, Gala Must, stb.) mosottan színeződik. Több érzékszervi bírálaton a jobban színeződő klónoknak ízét jobbnak találták, mint az alapfajtáét. Érési ideje augusztus végétől szeptember közepéig tart, szedését 3-4 menetben végezzük a túlérés elkerülése végett. Fájának habitusa és terméshozási típusa a Golden Deliciouséhez hasonló. Ki kell emelni jó hidegtűrő-képességét, a későtéli fagyokat az Idarednél is jobban elviseli.

Elstar: A Golden Delicious és az Ingrid Marie keresztezéséből származik, Hollandiában elôállított fajta (1975). Gyümölcse középnagy vagy nagy (160-240 gramm), mérete nagyon függ a fák berakódottságától. Alakja gömb vagy lapított gömb. A gyümölcsön gyakori a hálószerű perzselődés, s ettől csaknem mindig jellegzetesen nyers tapintású lesz a felülete. Alapszíne zöldes, éretten válik sárgává, fedőszíne világos narancsvörös, márványozott vagy bemosott. Húsa zöldessárgától a krémszínűig változhat, középkemény, lédús. Íze finom édeskés-savanykás, erősen aromás. Hazánkban a koraibb Jonathan klónokkal egyidôben szeptember elején szedhető. Többmenetes szedést igényel. Szabályozott légterű tárolókban márciusig tárolható. Fája középerős vagy erős növekedésű, elsűrűsödésre és mutációra nagyon hajlamos. Jelenleg csaknem 30 változata ismert.

Mutsu: A Golden Delicious és Indo fajták hibridje, a keresztezését 1930-ban végezték Japánban. Gyömölcse nagy, vagy nagyon nagy, gömbölyű. Héja viaszos, kemény, zöld, éretten sárgásfehér vagy sárga. Érési ideje október eleje-közepe. Nagyon jól tárolható, kiváló ízét, kellemesen üde savasságát, jó húsállagát késô tavaszig megôrzi. Fája nagyon erős növekedésű, koronája kissé szétterülő. Termőképessége jó.

Gibson Golden Delicious (Smoothee): A Golden Delicious USA-ból származó rügymutációja. Gyümölcse és érési ideje megegyezik az alapfajtáéval. Előnye, hogy kevésbé perzselődik. Termőképessége valamelyest jobb a Golden Deliciousénél. Fája erős növekedésű és korán termőre fordul. Jól szállítható és áprilisig jó minőségben eltartható.

Wellspur Delicious: A Starking 1952-ben felfedezett (USA) közepesen erős növekedésű rügymutációja. Gyümölcse középnagy vagy nagy (170-200 gramm), sötétpiros, bordázott. Alakja megnyúlt, íze édeskés. Október elején érik. Fája gyenge növekedésű. Mint általában a Red Delicious típusok, ez a fajta is varasodásra és a későtavaszi fagyokra érzékeny.

Gloster: Német eredetű, a Glockenapfel és a Richared Delicious fajták hibridje, melyet 1969-ben vezettek be. Gyümölcse középnagy vagy nagy (160-200 gramm), megnyúlt harang alakú. A csésze felé bordázott. Felületének több mint felét matt sötétvörös fedőszín borítja. Húsa jellegzetesen zöldesfehér majd zöldessárga, íze finoman enyhén savas, kellemes aromával. A rosszul színeződött gyümölcsök íztelenek. Érési ideje szeptember vége – október eleje. Tárolása nem egyszeru, mert húsbarnulásra, magház penészedésre és fonnyadásra hajlamos. Fája erős növekedésű, korán termőrefordul, rendszeresen bőven terem.

Red Rome Van Well: A Rome Beauty rügymutánsaként az USA-ban keletkezett. Nagy, lapított gömb alakú gyümölcse élénkpiros fedőszinű. Héja vastag, viaszos. Húsa szilárd, jól szállítható, tavasszal üde, savas, de kevésbé ízletes. Tavasz végéig jól tárolható. Október közepén szüretelhető. Gyümölcshullásra hajlamos. Erős növekedésű fája rendkívül erősen kopaszodik, ennek ellenére az Idaredhez hasonlóan jól és rendszeresen terem.

Braeburn: Új-Zélandból származó véletlen magonc. Gyümölcse nem igazán vonzó külsejű, felületének átlagosan 40 %-a téglapiros, a napos oldalon csíkozott fedőszínnel borított. Húsa igen kemény, a szüretet és a szállítást nagyon jól tűri. Íze kellemes, cukor-sav aránya harmonikus. Későn érő (október második fele) fajta, így Magyarországon csak a melegebb tájakon termeszthető. Tárolhatósága igen jó, 5-6 hónapig savlebomlás nélkül, 10 hónapig héjbarnulás és egyéb tárolási betegség nélkül tárolható. Fája igen gyenge növekedésű.

Granny Smith: 1868-ban fedezték fel Ausztráliában, de a nagyobb arányú termesztése csak a XX. század második felében indult meg. A déli féltekén a legnagyobb arányban termesztett fajta. Gyümölcse szabályos gömb alakú, a csésze felé kúposodik. Színe éretten is élénk zöld. Hazai körülmények között a napos oldalon enyhe rózsaszínes pír kialakulhat. Húsa tömör, szilárd, ennél fogva szüreti és manipulálási műveleteket kíválóan elviseli. Íze mérsékelten savanykás, zamata alig van. Tárolhatósága jó, de keserűfoltosságra, héj- és húsbarnulásra hajlamos. Gyümölcse október végén november elején szüretelhető. Fája középerős vagy erős növekedési erélyű. Csak az ország legmelegebb vidékein várható, hogy beérik.

Forrás: http://www.netcall36.hu/kerteszet/kerteszet/gyumolcs/alma/fajta.htm 

 

  • alma


%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás