02 jún Körte a táplálkozásban
Az antik világban elterjedt gyümölcs volt, hiszen a római és a görög szerzők egyaránt gyakran említik.
Körte (Pyrus communis)
A körtetermesztést az akhájok (legősibb görög törzs) kezdték. 1958-ban Le Lectier katalógusában már 254 fajtát írt le.
Élettani hatása
A népi gyógyászat úgy tartja, hogy a körte vérkeringés-szabályozó, vízhajtó hatású, megelőzi a fogszuvasodást és a nyelőcsőrákot. A körte sok élelmirostot tartalmaz, ennek fele a gyümölcs héjában található. Ezek a rostok vízmegkötő tulajdonságuknál fogva serkentik a bélműködést, ezért megelőzhetik a bélrenyheséggel, székrekedéssel járó panaszokat. Jóvoltukból a lehetséges rákkeltő anyagok is felhígulnak, gyorsabban távoznak az emésztőcsatornából, így elejét vehetjük egy esetleges vastagbélrák kialakulásának. A körte pektintartalma megközelíti az almáét. A pektin gátolja a zsiradékok és a koleszterin felszívódását, ill. befolyásolja a koleszterin anyagcseréjét. Az érzékeny emésztőrendszerrel rendelkezők számára nem tanácsos a bőséges körtefogyasztás, mert hányingert és migrénes fejfájást okozhat, ami méregtelenítő és tisztító hatásának a következménye. A lédús, lágy és édes fajtákat keressük! Kitűnően tartósítható, aszalható, de frissen is tárolható ULO-s hűtőházakban.
Felhasználási lehetőségei
Gyümölcskúrára igen alkalmas, mert kitűnő sóoldó és lúgosító hatású. Ezt kell kihasználni a reumásoknak, köszvényeseknek, érelmeszesedésben szenvedőknek. Vesebetegeknek is ajánlott, mivel kitűnően oldja a húgykősavkristályokat. Az egész szervezetre kedvezően hat. Különösen idült székrekedés és ideggyengeség esetén előnyös, mert jó hashajtó, idegközpont-stimuláló hatása van. Kúraszerű fogyasztása 1 vagy 2 héten át reggeli és vacsora helyett, barna rozskenyérrel javasolt. Ajánlott napi mennyiség 1-1,5 kg. Cukorbetegek is fogyaszthatják.
A körtelé igen sűrű és nagyon édes, de rendkívül sok értékes anyagot tartalmaz. Egy kg körtéből 2,5-4 dl lé nyerhető.
Fontosabb alkotóelemei
A körte jelentős mennyiségben tartalmaz A-, B 1 -, B 2 – és C-vitamint, folsavat, valamint nikotinsavamidot. Gazdag foszforban és káliumban, de van benne Na, Ca, Fe, S és klorid is.
A körte kilogrammonként: 4 g fehérjét, 120 g szénhidrátot, 4 g ásványi sót, 26 g rostot tartalmaz. Energiatartalma (100 g): 209 kJ/50 kcal.
Termesztése, főbb fajtái
Fő termőterületei: Nyugat-Magyarország – Zala, Vas, Győr-Moson-Sopron megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye – Bodrogköz, Pest megye és a Szatmári mikrokörzet.
A téli körtéket Magyarországon főleg Dél-Nyugat-Dunántúlon és az északi megyékben termesztik, a nyári és őszi fajtákat pedig a Duna-Tisza Közén. Fő fajták: Bosc kobak (41%), Vilmos (12%), a Clapp kedveltje. Fontos fajták még a Packham’s Triumph, a Hardenpont téli vajkörte, a Téli esperes, az Esperen bergamott, a Guyot Gyula és a Diel.
A körtének különleges termőhelyi igényei vannak, mint például a sok csapadék és ennek jó eloszlása, a magas páratartalom, mert a légköri aszályt nem viseli el. A jó termőhelyen kitűnő ízű, magas minőségű gyümölcs termelhető, aminek az alapja az öntözés és a jó tárolás.
Összeállította: Ferencz Anita FruitVeB